Orbán kitette a levelet, amit az Európai Tanács elnökének küldött a “békemissziójáról”
„Jelentésnek” nevezi a beszámolót, amit a senkivel sem egyeztetett utakról készített.
„Jelentésnek” nevezi a beszámolót, amit a senkivel sem egyeztetett utakról készített.
A főnökösködés helyetti kompromisszumos irányításra buzdította az Európai Tanács féléves soros elnökségét átadó Belgium miniszterelnöke Orbán Viktort.
Megnevezték jelöltjeiket az unió csúcspozícióira a tagok állam- és kormányfői, brüsszeli találkozójukon döntöttek az ötéves stratégiai menetrendről és Ukrajna támogatását is megerősítették.
A miniszterelnöki politikai igazgatója a brüsszeli EU-csúcs közben fejtette ki a kormány álláspontját a csúcspozíciókról, az intézményi reformokról, Ukrajna támogatásáról és a sajtóról.
Néhány nappal a magyar EU-elnökség előtt mintha a magyarok kivédése lenne a cél Brüsszelben, ahol az uniós tagállamok állam- és kormányfői tanácskoznak. És persze a magyarok legnagyobb örömére Volodimir Zelenszkij.
A Kínában gyártott elektromos autók versenytorzító állami támogatása miatt kivetett büntetővám jelentheti a casus bellit a Kína és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúban; a következő célpont pedig a kínai akkugyártás lehet, ahol az Unió belső piacán létesítendő üzemeknél is vizsgálhatják az anyacégek állami támogatását, keresztülhúzva Orbán álmait.
Véget ért a külpolitikai témák által dominált tavaszi európai uniós csúcstalálkozó, amelyen újabb Oroszország elleni szankcióról is megállapodtak a vezetők, miközben könnyítettek a tüntető gazdák terhein, és zöld utat adtak a bosnyákok és az ukránok uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez.
Csak Magyarország szavazott az új brüsszeli alku ellen, amely a politikai hirdetések ügyében teremt rendet.
Orbán szerint nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az ukránok Európát védenék, hiszen nem nyújtanak semmiféle pótlólagos biztonságot a kontinens nyugati felének. A miniszterelnök ezt a volt osztrák kancellárral, Wolfgang Schüssellel folytatott beszélgetésben mondta, ahol további európai- és világpolitikai kérdéseket is érintett.
Egy uniós irányelvnek köszönhetően jobban járhatnak a jövőben azok a fogyasztók, akik az elromlott készülékeik javíttatása mellett döntenek, azok eldobása helyett.
Ágynak esett a szlovák kormányfő, egy fontos találkozóját már le kellett mondja, még egyet nem szeretne.
A miniszterelnök a Le Point francia lapnak adott interjújában az Európai Tanácsban kialakult helyzetről, a háborúról, valamint az Európai Bizottsággal folytatott jogállamisági vitáról beszélt.
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke mégsem indul az EP-választáson, így kitölti novemberig szóló mandátumát. A belga politikus erről Facebook-oldalán számolt be.
Mi a tagállami vezetők Orbán-stratégiája a kisétálás után? Mit „kérne" a magyar kormány azért, hogy rábólintson az ukrán támogatásokra? Mit jelent az, hogy Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, és van-e jelentősége az újabb EP-s állásfoglalásnak Magyarországgal szemben? Mi csöpögött le a brüsszeli pénzcsapból és mi az, ami örökre befagyhatott a csőbe? Tisztáztuk az elmúlt hetek EU-s híreit közéleti podcastunkban.
Sokan felelőtlennek tartják Charles Michelt, amiért esélyt ad arra, hogy ideiglenesen Orbán Viktor vezesse az Európai Tanácsot. A Frankfurter Rundschau Donald Trump esetleg visszatérésének a NATO-ra gyakorolt hatását latolgatja. Válogatás világlapok cikkeiből.